cikk szintű statisztikák

A PLoS a mai nappal az összes folyóiratánál bevezette a különböző cikk szintű statisztikák használatát. A bejelentés itt található, ezen az oldalon pedig némileg részletezik, mit is értenek cikk szintű statisztika alatt. A statisztikák, módszerek és részletes adatok teljesen transzparensek és szabadon letölthetők itt [zip]. Lassan talán sikerül kiszakadni az impakt faktor bűvköréből, és nem az a cikk lesz értékes, amit a sok impaktos újságban sikerült valahogy leközölni, hanem az amit tényleg olvasnak, használnak, hivatkoznak és továbbgondolnak. Negatív példának itt egy gyönyörű blogbejegyzés a PNAS néha kissé furcsa szerkesztési szokásairól és egyes agyhalott kutatókról.

Az idézettség és a HTML/PDF/XML letöltések mellett a különböző link/cikkmegosztó oldalak egy részét is figyelembe veszik, nézik az adott cikkel foglalkozó blogposztokat és magát a cikket is lehet értékelni vagy kommentelni. A témával foglalkozik egy régebbi blogbejegyzés, és egy részletesebb cikk [pdf] is.

Tags: , , , ,

3 Responses to “cikk szintű statisztikák

  1. Kupac Says:
    September 17th, 2009 at 13:33

    Nagyon helyes. Ennek már rég itt volt az ideje. Ettől még persze lehet a folyóiratokat is rangsorolni, csak a jelentősége lesz sokkal kisebb. Talán egyszer eljutunk odáig, hogy a kutatók blogokon fognak publikálni és a review meg a vita is nyilvános lesz. Azt is működőképessé lehetne tenni valahogy. A reviewerek így is ingyen dolgoznak, nem? :)

  2. razor Says:
    September 17th, 2009 at 15:31

    Szerintem mondjuk valami többé-kevésbé központi irányítás azért nem árt, márcsak a technikai részletek és az aránylag objektív statisztikák miatt. Hosszabb távon talán a PLoS One szerű dolgokat tartom életképesnek, mégtöbb “article level statistics” mérőszámmal, és bizonyos típusú publikációk/eredmények különválasztásával (lásd az egyik előző posztot).

  3. Kupac Says:
    September 24th, 2009 at 13:54

    Igazából nem tudom, melyik lenne a keményebb: átnyomni egy cikket egy peer review-n, vagy kirakni és hagyni hogy akárki darabokra szedje (statisztikusok, esetleg ellenlábasok, stb). Az előbbi esetben csak szerencse kell, hogy figyelmetlen, barátságos, vagy nagyon elfoglalt reviewereket fogjon ki az ember. Az utóbbi esetben (ha érdekes a cikk), akkor sokan meg fogják nézni, és szemezgetni a hibákat. Szerintem ehhez több bátorság és komolyabb felkészülés kéne, mint publikálni egy folyóiratban.

    Azzal egyetértek, hogy kell valami központi irányítás, vagy legalább gyűjtőhely, ahol követhetők a változások, és nem a szerző dönti el, hogy melyik kritikát engedi megjelenni. De a nyíltság működik a wikipédián, szerintem itt is menne.

    Attól meg nem kell tartani, hogy így rossz minőségű publikációk is napvilágot látnak, elég egy pillantást vetni a pubmeden levő cikkek 90%-ára :)

biopunk

A biopunk egy biotech, bioinf csináld-magad szubkultúra némi evolúcióelmélettel, memetikával, szkepticizmussal, futurizmussal és hacker kultúrával körítve.

kategóriák